Vajda Zsuzsanna neves pszichológus, egyetemi tanár, aki évtizedek óta foglalkozik a fejlődés és a nevelés kérdéseivel. Könyveit, „A gyermek pszichológiai fejlődésé”t és a Kósa Évával közösen írott Neveléslélektant az ország számos felsőoktatási intézményben használják tankönyvként. Mesterének a budapesti pszichoanalitikus iskola korán elhunyt tagját, Bálint Alice-t tekinti, aki a maga korában szintén nagy súlyt fektetett a szülők tájékoztatására.

Vajda Zsuzsanna könyvében a gyermekre vágyó fiatalokkal és a gyakorló szülőkkel szeretné a tudását, tapasztalatait megosztani. Mint máskor is, ezúttal is vitába száll a „fősodorral”. A globális hangzavarban formálódó gyermeknevelési elvek szerint minél tovább kell nyújtani a csecsemő- és kisgyermekkort, majd az óriáscsecsemőből egy csapásra „versenyképes”, több nyelven beszélő kis zsenit kell alakítani. Nem meglepő, ha sok szülő visszaretten a teljesíthetetlen elvárásoktól, amelynek képviselői egyáltalán nem veszik figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait.

Vajda Zsuzsanna segíteni szeretne a gyermekre vágyóknak és a szülőknek abban, hogy világosan lássák a gyermeknevelés örömeit és kockázatait, hogy megfelelően tudják mérlegelni saját lehetőségeiket. Arra biztatja a szülőket, hogy ne féljenek a gyermekneveléstől, bízzanak saját ítélőképességükben és a józan eszükben. Nem osztja a szakértők többségének álláspontját, amely szerint az anyák és apák lehetőleg sohase veszítsék el a fejüket. Csak az marad örökké higgadt, aki közömbös, akit valójában nem érdekel a másik ember. Azt kell megakadályoznunk, hogy az indulat, a vak düh irányítsa a cselekedeteinket.

A szerző alaposan körüljárja a cseperedő gyerekek életkori sajátosságait a születéstől a kisiskolás korig. Részletesen ír a bölcsődéről, az óvodáról és az iskoláról, kitér a számítógép használat kockázataira is. Bár a könyvben bőségesen találhatunk javaslatokat az egyes életkorokhoz illő nevelési eljárásokra nézve, a pszichológus elsősorban abban szeretné támogatni a szülőket, hogy a fejlődéslélektan eredményeinek birtokában maguk találjanak rá a gyerekeiknek, a helyzetnek és önmaguknak legmegfelelőbb nevelési módszerekre. A könyv utolsó fejezetében különleges, sok embert foglalkoztató problémákkal és azok lehetséges megoldásaival találkozunk: kire bízzuk a gyereket, amikor dolgozunk, vagy más tennivalónk van, mikor vigyük el hosszabb utazásra,  milyen hatással van a gyerekekre a családi konfliktus, a gyász és a betegség.

A könyv azoknak szól, akik felelősen akarnak dönteni a gyermekvállalásról, és többet szeretnének tudni a gyerekükről, önmagukról és  a nevelésről.