II. PSZICHOLÓGIA SZABADEGYETEM 2009 ŐSZAktuális pszichológiai kérdésekről egyetemi szinten – közérthetőenSzervező: A Magyar Pszichológusok Egyesülete (MAPSZIE) mapszie.hu
2009 november 7-8 (szombat, vasárnap) Helyszín: Moholy Nagy Iparművészeti Egyetem 105. terem Budapest, XII. Zugligeti út 9-25.
A rendezvény hivatalos honlapja: http://mapszie.hu/pszichologia-szabadegyetem-2009-osz
Egyetemi előadások, interaktív és közösségi foglalkozások: (Minden előadó pszichológus) | MaPsziE | Szombat 2009.11.7. | Vasárnap 2009.11.8. | | délelőtt 10:00-13:00 | Mindennapi kríziseink Előadó: Meixner Veronika | A szexualitás és a nemi szerepek pszichológiai kérdései Előadó: Füredi Krisztián | | délután 14:00-17:00 | Lógok a neten - Az internetes kommunikáció pszichológiai sajátosságai Előadó: Vajda Zsuzsanna | Pszichodráma workshop a nemi szerepek, párkapcsolatok, szexualitás témakörében Pszichodráma vezető: Füredi Krisztián | | este 18:00-21:00 | Filmklub – Ki a gyilkos? – Horror és erőszak a filmvásznon Utána kötetlen beszélgetés Vajda Zsuzsanna | | A részletes program megtalálható az alábbi oldalakon és a MAPSZIE honlapján! |
|
A folytatáshozz klikk ide! (2009 Őszi Pszichológia Szabadegyetem részletes programja...)
|
|
Írta: Dr. Vajda Zsuzsanna
|
|
Ranschburg Jenő jelentős alakja volt a magyar pszichológiának. Egyesületünk dr. Vajda Zsuzsanna gondolataival tiszteleg Ranschburg Jenő előtt: Ranschburg Jenőre emlékezve
 2011. március 10-én elhunyt Ranschburg Jenő. Jenő régi vágású úriember volt, nem teregette a családi- és magánügyeit, így azt sem tudjuk, miben is halt meg tulajdonképpen. Nem volt fiatal ember – decemberben töltötte be a 75-öt – de manapság ez nem számít túlságosan soknak. Néhány éve még azt nyilatkozta, hogy nem gondolkodik a halálon, úgy igyekszik élni, mint akinek még évtizedei vannak hátra. Legfeljebb abból gyaníthatta az ember, hogy valami nincs rendben vele, hogy év elején szokatlanul indulatosan és keserűen nyilatkozott az új hatalomról. Ebben nem az volt a meglepő, hogy nem szimpatizál vele – egész életében baloldali volt - hanem az élesség és a sarkítottság az, amit korábban kerülni igyekezett. Így még kevesebb esély van rá (másként se lenne sok), hogy az érintett politikusok elgondolkodjanak egy idős pszichológus megállapításain: félő, hogy hamis víziók rabjai. Jenő tanárom volt az egyetemen: ő tartotta a fejlődéslélektan előadást. Neki köszönhetem, hogy alaposan megismertem a gyermeki gondolkodás kutatásának akkor, 1970-ben még élő ikonja, Jean Piaget munkásságát. Bár Piaget (nehezen megmagyarázható okból) nem volt kedvence a szocializmus „hivatalos” pszichológiájának, a nevét minden pszichológus ismerte és a műveit kiadták. Piaget -t tehát sokan ismerték, csakhogy nem mindenki értette. A gyermeki logika különleges minőségét csak a felnőttek racionális gondolkodásán keresztül lehet megérteni – aki az utóbbit nem érti, az a gyerek sajátos gondolkodásmódját egyszerűen butaságnak véli. Ranschburg viszont kiválóan el tudta magyarázni, mi az intuitív logika, a szinkrétizmus, a láncszemszerű gondolkodás. Írásainak legértékesebb részei közé tartozik, amikor példák segítségével bemutatja, hogyan élik meg a gyerekek a távolságot és az időt, mit jelent a mágikus gondolkodás. |
|
Bővebben... Ranschburg Jenőre emlékezve című írás teljes szövege
|
|

Vajda Zsuzsanna neves pszichológus, egyetemi tanár, aki évtizedek óta foglalkozik a fejlődés és a nevelés kérdéseivel. Könyveit, „A gyermek pszichológiai fejlődésé”t és a Kósa Évával közösen írott Neveléslélektant az ország számos felsőoktatási intézményben használják tankönyvként. Mesterének a budapesti pszichoanalitikus iskola korán elhunyt tagját, Bálint Alice-t tekinti, aki a maga korában szintén nagy súlyt fektetett a szülők tájékoztatására. Vajda Zsuzsanna könyvében a gyermekre vágyó fiatalokkal és a gyakorló szülőkkel szeretné a tudását, tapasztalatait megosztani. Mint máskor is, ezúttal is vitába száll a „fősodorral”. A globális hangzavarban formálódó gyermeknevelési elvek szerint minél tovább kell nyújtani a csecsemő- és kisgyermekkort, majd az óriáscsecsemőből egy csapásra „versenyképes”, több nyelven beszélő kis zsenit kell alakítani. Nem meglepő, ha sok szülő visszaretten a teljesíthetetlen elvárásoktól, amelynek képviselői egyáltalán nem veszik figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait.
Vajda Zsuzsanna segíteni szeretne a gyermekre vágyóknak és a szülőknek abban, hogy világosan lássák a gyermeknevelés örömeit és kockázatait, hogy megfelelően tudják mérlegelni saját lehetőségeiket. Arra biztatja a szülőket, hogy ne féljenek a gyermekneveléstől, bízzanak saját ítélőképességükben és a józan eszükben. Nem osztja a szakértők többségének álláspontját, amely szerint az anyák és apák lehetőleg sohase veszítsék el a fejüket. Csak az marad örökké higgadt, aki közömbös, akit valójában nem érdekel a másik ember. Azt kell megakadályoznunk, hogy az indulat, a vak düh irányítsa a cselekedeteinket.
A szerző alaposan körüljárja a cseperedő gyerekek életkori sajátosságait a születéstől a kisiskolás korig. Részletesen ír a bölcsődéről, az óvodáról és az iskoláról, kitér a számítógép használat kockázataira is. Bár a könyvben bőségesen találhatunk javaslatokat az egyes életkorokhoz illő nevelési eljárásokra nézve, a pszichológus elsősorban abban szeretné támogatni a szülőket, hogy a fejlődéslélektan eredményeinek birtokában maguk találjanak rá a gyerekeiknek, a helyzetnek és önmaguknak legmegfelelőbb nevelési módszerekre. A könyv utolsó fejezetében különleges, sok embert foglalkoztató problémákkal és azok lehetséges megoldásaival találkozunk: kire bízzuk a gyereket, amikor dolgozunk, vagy más tennivalónk van, mikor vigyük el hosszabb utazásra, milyen hatással van a gyerekekre a családi konfliktus, a gyász és a betegség.
A könyv azoknak szól, akik felelősen akarnak dönteni a gyermekvállalásról, és többet szeretnének tudni a gyerekükről, önmagukról és a nevelésről. |
|
Az eltűnő gyermekkor nyomában A Magyar Pszichológusok Egyesülete (MAPSZIE) tudományos konferenciája Az UNICEF Magyar Bizottsága támogatásával Közreműködő: Neveléstudományi Egyesület Budapest, 2009 november 21, Moholy Nagy Művészeti Egyetem Bár napjainkban a gyerekek jólléte a nemzetközi szervezetek elsőrendű céljai közé tartozik, egyre gyakrabban megfogalmazódik az aggodalom, hogy a helyzet a modernizáció másfél évszázadának pozitív fejlődése után ismét romlik. A világ különböző régióiban tevékenykedő szociológusok és pszichológusok a gyermekkor eltűnéséről beszélnek. Mint minden, saját érdekképviseletre nem képes társadalmi csoportot, a gyerekeket is igen hátrányosan érinti a növekvő társadalmi egyenlőtlenség a gazdaságban és a hatalomban. A mai gazdasági – társadalmi körülmények egyre nehezebbé teszik a gyerekkor különleges státuszának fenntartását, a védettség megőrzését, a sajátos gyermeki gondolkodásmód és érzelemvilág tiszteletben tartását. A konferencia célja, hogy a diszciplináris keretektől függetlenül merüljenek fel azok a gyerekkorral és gyerekekkel kapcsolatos problémák, amelyekkel a különböző területeken működő szakértők találkoznak. A programban elméleti – elvi kérdések tisztázására is történik kísérlet, de a résztvevők között túlnyomó többsége gyakorlati szakember, pedagógus és pszichológus, akik mindennapi munkájuk során szembesülnek a gyerekek sorsának változásaival. A programot kerekasztal beszélgetés zárja, amelynek során a résztvevők közösen próbálnak gondolkodni a felmerült problémák megoldási lehetőségeiről. Részletes program, és további információk a bal oldali menüben. |
|