Gondolattérkép a fogyáshoz. Gondolattérkép
A táblázatos rendezők rendszere és típusai A táblázatos rendezőket a hagyományos módszereken alapuló földrajztanítás is gyakran használja legfeljebb nem nevezi meg azokat.
A tények, a fogalmak és a gondolatok táblázatba rendezése elsősorban azt szolgálja, hogy elkülönüljenek azok lényeges elemei, illetve szempontjai a lényegtelenektől, és azok könnyebben összevethetők legyenek egymással. A táblázatos rendezők földrajztanításban leggyakrabban alkalmazott fajtái: a fogalomtáblázat, az igazságtáblázat, az előfeltevésből kiinduló, a tudottnak véltből kiinduló és a mérlegelő gondolattérkép a fogyáshoz.
Fogalomtáblázat Célja: kettő vagy három fogalom, téma összevetése, azonos vagy különböző részeinek kiemelése; a szelektálást, a kiemelést, az összefüggések megjelenítését vagy a tanultak összehasonlító felidézését, vagyis gondolkodási rutinok kialakulását kívánja elérni a tanulókban. Alkalmazása: leggyakrabban egy téma feldolgozását követően, közvetlenül utána elsődleges rögzítési céllal, vagy jóval később, felidézésképpen alkalmazzuk, azonban jegyzetelési eljárásként is használható, például vita vagy tervezés közben a gondolatok rendezésére.
Feladat Hasonlítsd össze a fogalmakat vagy témákat úgy, hogy táblázatba rendezed a jellemzőiket! Előtte gondold át, hogy mely szempontok alapján lenne érdemes összehasonlítani azokat, ha a térben elfoglalt helyüket vagy felépítésüket, esetleg működésüket szeretnéd érzékeltetni!
Írd a szempontokat a táblázat megfelelő oszlopába! Példa: a ciklon és az anticiklon mint térbeli képződmények — 9. Fogalomtáblázat Makádi M. Igazságtáblázat Célja: tények halmazokba sorolása annak érdekében, hogy a tanulók megállapíthassák az állítások, jellemzők érvényességét.
Komment Like A mai vélemények szerint a gondolattérkép a leghatékonyabb, legmodernebb gondolkodást segítő módszer. Grafikus technika, amely kifejezően követi az agy működését, és tükrözi a gondolati asszociációkat. Az elmetérkép logikáját gyorsan megtanuljuk követni, mert természetes nem pedig mesterséges, mint a lineáris logika. Az elme- vagy fogalomtérkép technikáját Joseph D. Novak, a cornelli egyetem professzora dolgozta ki a es években, a módszer maga pedig Tony Buzan angol pszichológustól származik.
Alkalmazása: általában egy téma, fogalmak feldolgozását követően, közvetlenül utána elsődleges rögzítési céllal, vagy később, megerősítésként alkalmazzuk. Feladat Helyezd a következő fogalmakat a táblázat megfelelő rovatába!
Minden fogalom mindig két szempontnak kell hogy megfeleljen. Példa: ázsiai nagytájak Arab-sivatag, Góbi, Dél-kínai-hegyvidék, Dekkán-félsziget jellemző éghajlata — 7.
Igazságtáblázat Makádi M. Előfeltevésből kiinduló táblázat Célja: egy adot témával kapcsolatos ismeretek mozgósítása mellett a tanulók ráébresztése arra, hogy már sok mindent tudnak, ám ismereteik nem mindig pontosak vagy nem elég mélyek. Alkalmazása: akkor alkalmazzuk, ha a tanulás előtt fel akarjuk eleveníteni azokat az ismereteket, elő akarjuk hívni azokat a gondolatokat, amelyeknek már birtokában vannak a tanulók.
Elme térkép fogyás
Az adott téma feldolgozása előtt kerül rá sor, akkor, amikor a tanulóknak még csak előzetes vagy spontán ismereteik lehetnek arról. A módszer alkalmazásakor a tanulók az átlagosnál érdekeltebbek az ismeretszerzésben azáltal, hogy saját gondolataikra előfeltevéseikre keresnek igazolást vagy éppen cáfolatot.
Módszertani logikáját a 3. Az előfelvetésből kiinduló táblázat módszertani logikája Makádi M. Indokold, hogy miért tartod igaznak vagy hamisnak! Miután megismerted a valóságot válaszolj újra a kérdésre vagy dönts újra az állítás igazságáról, és újra indokold meg! Miben volt igazad korábban? Mi volt pontatlan a válaszodban vagy az indoklásban? Miben tévedtél? Előfeltevésből kiinduló táblázat Makádi M. A tudottnak véltből kiinduló táblázat Célja: a tanulás előtt a témával kapcsolatos már birtokolt ismeretek felelevenítése, illetve azoknak a kérdéseknek, problémáknak az előhívása, amelyekre kíváncsiak vagy eddig nem kaptak rájuk megfelelő választ.
Alkalmazás: egyfajta számvetés az előzetes ismeretek, a kérdések és a megszerzett tudáselemek között. A módszer gondolattérkép a fogyáshoz a tanulók az átlagosnál érdekeltebbek az ismeretszerzésben azáltal, hogy saját problémafelvetéseikre keresnek választ. A számvetés során maradhatnak megválaszolatlan kérdések, ekkor a tanárnak segítenie kell a tanulókat abban, hogy hol nézhetnek utána természetesen a következő órákon biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy beszámoljanak a keresés eredményéről, és végül választ találjanak a problémájukra.
Feladat A téma feldolgozása előtt vagy az előző órán otthoni feladatként : Írd a táblázat első oszlopába azokat a dolgokat, amelyeket már tudsz a témával fogalommal kapcsolatban! Ezután fogalmazz meg kérdéseket, amelyek különösen érdekelnek a már ismert vagy még ismeretlen dolgokkal kapcsolatban! A téma feldolgozása után: Írd be a táblázatba, amit megtudtál! Mely kérdéseidre nem kaptál választ? Példa: a sivatagok mint tipikus tájak — 7. A tudottnak véltből kiinduló táblázat Makádi M. Mérlegelő táblázat Célja: megláttatni a tanulókkal, hogy a természeti jelenségek, folyamatok, fogalmak több szempontból értékelhetők, valamint a diákok állásfoglalásra késztetése a dolgokkal kapcsolatban a meglévő tudásuk alapján, továbbá szoktatás az érveken alapuló tanulói állásfoglalásra.
Feladat Gyűjtsetek érveket, amelyek a dolog, a tevékenység mellett szólnak előnye, értéke és olyanokat, amelyek ellene szólnak hátránya, fogyás béke következménye!
Az azonos tartalmú dolgok kerüljenek egy sorba, azaz egymás mellé, így jól érzékelhető lesz, hogy a dolgok megítélése kétféle is lehet. Példa: a globális világgazdaság értékelése — Mérlegelő táblázat készítette: Szemethy Tamás, földrajz szakos tanárjelölt, 3.
A mentális térképek rendszere és típusai A mentális térképek vizuális értelemben különféle grafikai elemek, formák pl. Fogalmi értelemben a formákon belüli és az azok közötti verbális információt tartalmazzák, azáltal megmutatják a gondolatok kapcsolati tom kerridge véglegesen fogyjon a logikai hálót. A mentális térkép használatának és alkotásának célja az oktatásban hagyományosan gondolattérkép a fogyáshoz kérdéses téma egészének, belső kapcsolatainak a bemutatása, ezért ezeket célszerű elkülönítve a társadalomföldrajzban egyre szélesebb körben használt mentális térképfoga-lomtól gondolattérképeknek nevezni 3.
Szokás elmetérképnek is nevezni, de ez az elnevezés a köztudatban pszichiátriai felhasználása miatt némiképp más tartalommal bír. A mentális térképek használata a tanulói tevékenységeken és a vizualizáción alapszik.
A tanulók aktív részesei az elkészítésüknek, közös gondolkodással vagy útmutatásaik alapján készülnek, miközben tisztázódnak számukra a tartalmi összefüggések, és a grafikai ábrázolással rögzülnek, könnyebben felidézhetővé válnak a fogalomkör tartalmi elemei és struktúrája.
A földrajztanításban használt mentális térképek rendszere Makádi M. A gondolattérképek módszertani-tartalmi rendszere A megváltozott társadalmi körülmények következtében létrejött tanári és tanulói attitűdváltás eredményeként olyan módszerek kerültek a tanári eszköztárba, amelyek a tanulók aktív és kreatív részvételén alapszanak.
Közülük a gondolattérkép-készítés terjedt el a legszélesebb körben a hazai földrajztanításban bár messze nem a kívánatos mértékben. A gondolattérkép egy témával kapcsolatos gondolati tartalmakat grafikus eszközökkel jeleníti meg 3.
Fogyás elme térképet
A szóbeli kifejezést a látvánnyal ötvözi, a sorrendiségen alapuló információfeldolgozást holisztikus formátumba helyezi. Emellett kiemelendő értéke, hogy átláthatósága és rugalmassága zsírégető guru mann más, új helyzetekben is felhasználható, hiszen csak néhány elemének vagy a struktúrájának a megváltoztatásával a dolgok új képet mutatnak Gyarmati É. A gondolattérképek ismeretközpontúak, az ábrázolt dolog tartalmi logikája alapján gondolattérkép a fogyáshoz négy fajtájuk terjedt el az iskolai gyakorlatban: az egyszerű és a hierarchikus fogalmi térképek, a tényeket és folyamatot bemutató ismerettérképek és a gondolkodási stratégiatérképek Kilsaw, J.
A gondolattérkép itt elmetérkép felépítése és alkotóelemei Buzan, T. Egyszerű fogalmi térkép Célja: egy egyszerű gondolat vagy kulcsfogalom logikai hálójának létrehozása, tulajdonképpen a téma feltérképezése annak érdekében, hogy gondolkodhassanak róla a tanulók.
Feladat Írjátok le a szavakat, amelyek eszetekbe jutottak, amikor meghallottátok a fogalmat! Mindet felírom a táblára a kiinduló fogalom köré, majd összekötöm a szavakat a kiinduló fogalommal. Írjuk fel a vonalakra, hogy milyen kapcsolat van a fogalom és a kapcsolódó szó között! Példa: előzetes ismeretek alapján készült egyszerű fogalmi térkép — Himalája 7.
Egyszerű fogalmi térkép előzetes tudás alapján a Himalájáról készítette: Simon Péter földrajz szakos tanárjelölt, Feladat Olvassátok el a szemelvényt!
A szöveg olvasása közben húzzátok alá benne a fogalmakat!
A felolvasott fogalmakat felírom a táblára, és vonalkákkal jelölöm, hogy melyiket hányan írtátok. Melyik a legtöbbetek által említett fogalom? Melyek azok, amelyek nem hagyhatók ki, amelyek nélkül értelmetlenné válna a szöveg?
Keressetek a szövegben olyan szavakat, amelyek nem fogalmak, önmagukban semmit sem jelentenek! Példa: szöveg feltérképezése alapján készült egyszerű fogalmi térkép — Az éhségövezet a Száhel példáján Egyszerű fogalmi térkép szöveg alapján az éhségövezetről a Száhel-övezet példáján készítette: Juhász Gergely földrajz szakos tanárjelölt, 3. Hierarchikus fogalmi térkép Célja: a tanulók előzetes ismereteinek felelevenítése, az ismeretek logikai szempontú elrendezése, valamint annak bemutatása, hogy hogyan lehet ábrázolni az adott témában a gondolatok hierarchiáját, hogyan lehet megmutatni a közöttük lévő kapcsolatokat.
Feladat Képzeljétek el azt a helyszínt, amelyről hallani fogtok! Írjátok le az arról eszetekbe jutó szavakat! Majd rendezzétek sorba a szavakat úgy, hogy az általánostól a sajátos egyedi felé haladjanak!
Rendezzétek a főfogalom köré a többit, és jelöljétek a közöttük lévő kapcsolatokat! Példa: mit tanultunk a Balti-ősföldről?
Gondolattérkép
Hierarchikus fogalmi térkép a Balti-ősföldről készítette: Ihász Dóra földrajz szakos tanárjelölt, 3. Ismerettérkép Célja: elősegíteni a tények, folyamatok lényegének bevésődését azáltal, hogy a tanulók aktívan feldolgozzák azokat, tesznek velük valamit. Alkalmazása: olyan esetekben célszerű alkalmazni, amikor sok tényt, összetett folyamatot kell megtanulni vagy rendszerezni. Feladat Előkészítés: tények vagy folyamatok tartalmi elemei vagy folyamatok részmozzanatai optimálisan db vannak kártyákon kirakva, lehetőleg valamilyen rendszerszerű alakzatban például körben, egy vonalban, lombkoronaként, létraként, pókhálószerűenlefelé fordítva.
Fordítsunk fel egyszerre mindig két lapot! Próbáljátok megjegyezni azok helyét és tartalmát! Leszedésük után újra fel kell építenetek az eredeti ábrát, de most a feliratos felükkel felfelé kell kiraknotok a kártyákat. Értelmezzétek a kártyák tartalmának kapcsolatát a többi kártyáéval! Mondjatok ötleteket, hogy milyen alakzatban lehetne még kirakni a kártyákat!
Indokoljátok is meg!
Példa: milyen a jó földrajztanár? Elágazó pókháló alaprajzú ismerettérkép a földrajztanárról Szabó Gábor földrajz szakos tanárjelölt alapján, 3. Gondolkodási stratégiatérkép A gondolkodási stratégiatérkép tulajdonképpen koncepciótérkép concept mapamelynek készítése a vezetés- és szervezéstudományokban használt módszer. Egy elképzelés komplex megvalósítási folyamatábrájának összeállítását jelenti, amely grafikusan tünteti fel az egyes cselekvési fázisokat, a résztvevőket, a társadalmi-szervezeti környezetet gondolattérkép a fogyáshoz az eredményeket.
Célja: a tanulók megtalálják az adott cselekvéshez, bármiféle tevékenységhez szükséges helyes műveleti sorrendet; megtanulják a problémamegoldás fő stratégiáját, vagyis hogy lépésenként, megadott sorrendben kell közelíteni a problémától a megoldás felé. Feladat Miután megismertétek a megoldandó problémát, írjátok össze külön kis lapokrahogy ennek érdekében mi mindent kell tennetek! Állítsátok sorrendbe a tennivalókat! Ha valamelyik tevékenység nem hoz eredményt vagy valami nem az elképzelésetek szerint történik, akkor másként kell továbbhaladni a probléma megoldása érdekében.
Ezeket a tevékenységeket más színű lapra írjátok, külön-külön! Alakítsátok át az előbbi tevékenységi sorrendet hálózattá, ábrázoljátok az elágazásokat, visszautalásokat is!
Példa: elágazásos stratégiatérkép készítése a tennivalókról — hogyan készül fel a földrajztanár egy ország földrajzának tanítására?
Gondolkodási stratégiatérkép egy ország földrajzának tanítására való felkészülésről Scheuring Flóra földrajz szakos tanárjelölt alapján, Az itt bemutatott elmetérképek különböző technikákkal pl. Készülhetnek azonban valamely mentális térképet készítő szoftver segítségével is.
A gondolattérképek alakrajzi típusai A gondolattérképek különböző alaprajzúak, rendszerűek lehetnek. Példaként bemutatunk néhány alaptípust, amelyek azonban nem kezelhetők mereven, közöttük gyakran átmenetek, kombinációk lehetnek. Pókháló — alapvetően a központi fogalom köré sugárszerűen elágazóan rendezett fogalmak hálózata, mert a fogalmak egymással is összekapcsolhatók. Példa: a medencejelleg kialakító tényezői a Kárpát-medence példáján 8. Pókháló alaprajzú gondolattérkép a medencejelleget alakító tényezőkről készítette: Ihász Dóra földrajz szakos tanárjelölt, Folytonossági láncolat — egy témakörhöz kapcsolódó fogalmak logikai sorba rendezett lánca, fogalmak vagy többnyire folyamatok részfolyamatainak egymásutániságából áll.
Fogyás elme térképek
Példa: hogyan kerülhet a trópusi esőcsepp egy norvégiai gleccsertóba? Fogyás lehetséges pcos-szal láncolat gondolattérkép a vízcsepp lehetséges útjáról készítette: Komár Zsolt vezetőtanár, Összekötés — tulajdonképpen valamely szempontú fogalompár-alkotáson alapszik, fogalmakat vagy azok szimbólumait vonalakkal kapcsolja össze, gyakran alkalmazzuk munkafüzeti feladatként is.
Példa: felszínformák felismerése szövegben és rajzelemként 4. Összekapcsolás alaprajzú gondolattérkép a felszínformákról Rész-egész kapcsolat — egy fogalomkör valamely szempontú felosztásának, részekre bontásának ábrázolása, amely jól érzékelteti a rendszerezési szempontokat és a gondolattérkép a fogyáshoz elemek közötti kapcsolatokat, gondolattérkép a fogyáshoz.
Példa: a hagyományos mezőgazdaság típusai Rész-egész kapcsolat ábrázolásán alapuló gondolattérkép a hagyományos gazdálkodás típusairól Makádi M. Felsorolás vagy sorbarendezés — fogalmak vagy folyamatok valamely logikai rend például térbeli, időbeli, hatási, működési alapján való rendezése. Példa: időrendi sor kialakítása — a földrészek szerkezetének fejlődése Afrika példáján 7. Sorbarendezéses gondolattérkép a földrészek fejlődési folyamatáról Makádi M.
A hasznosítható nyersanyagok rendszerezése A Föld, amelyen élünk tanári kézikönyv alapján Sorozat — piramis alakban rendezett fogalmak, ami érzékelteti azok hierarchiaszintjét vagy kiterjedését, összetettségét. Példa: az integráció fejlődési fokozatai az Európai Unió példáján Gondolattérkép a fogyáshoz alakú sorozat gondolattérkép az integráció fokozatairól Makádi M.
Példa: a kőzetek meghatározása 5. Ágrajz alakzatú gondolattérkép a tapasztalati alapú kőzethatározás a mészkő és a bauxit elkülönítési folyamatáról Hálózat — fogalmak összekapcsolása egyidejűleg többféle szempont szerint annak érdekében, hogy átlátható legyen gondolattérkép a fogyáshoz téma belső esetleg külső kapcsolatrendszere.
Példa: regionális környezeti problémák összegyűjtése — Ázsia 9.
- Segít a kövér barátnak a fogyásban
- gondolattérkép - Google keresés | Hair accessories, Flowers, Bobby pins
Hálózat alaprajzú gondolattérkép a környezeti problémákról— táblakép készítette: Szabó Gábor földrajz szakos tanárjelölt, Egyszerűbb módon is készülhetnek gondolati leképezések.
Az országok Clip-Art-elemekből kirakott zászlói jellemző terményeik megjelenítésével Makádi M. Gondolattérképek használata a földrajztanítás-tanulás folyamatában A gondolattérkép készítése sajnálatos módon ma nem épül bele a mindennapok földrajz tanítási-tanulási folyamatába, jobb esetben is csak alkalomszerűen alkalmazzuk.
