Hogyan lehet hasmenést kapni fogyás nélkül
Tartalom
Hatalmas különbség lehet hasmenés és hasmenés között, éppen ezért célszerű komolyan venni, illetve adott esetben haladéktalanul orvoshoz fordulni.
Cikkünkben összegyűjtöttük a hasmenéses megbetegedés leggyakoribb típusait. Élete során legalább egyszer mindenki megtapasztalja a hasmenést, mely leggyakrabban a bélflóra egyensúlyának felborulása, fertőzés, gyulladás vagy az emésztőrendszert megterhelő, túl zsíros ételek fogyasztása következtében alakul ki.
A probléma hatékony orvoslásához ismerni kell a hasmenés kiváltó okát.
Előfordulhat, hogy a kellemetlen állapot mindössze három napig tart, és nem okoz súlyosabb problémát. Ellenben krónikus hasmenésnél a beteg naponta háromnál több alkalommal keresi fel a mellékhelyiséget laza - esetleg teljesen folyékony - széklet miatt, amit kísérhet hányás vagy láz is.
Ebben az esetben mindenképp érdemes orvoshoz fordulni, a tápanyag- és folyadékveszteség miatt ugyanis fokozottan fennállhat a kiszáradás veszélye. A hasmenések típusai Ozmotikus hasmenés: ozmotikus hasmenés esetén olyan tápanyagok jutnak a bélrendszerbe, melyeket a bélbolyhok nem tudnak felszívni, ezért azok előbb víz formájában felhalmozódnak, majd széklet formájában kiürülnek.
A betegséget kiválthatja liszt- vagy laktózérzékenység, esetenként a mesterséges édesítőszerek túlzott fogyasztása, valamint a hasnyálmirigy működési zavara. Szekréciós hasmenés: az ilyen típusú hasmenés leggyakrabban gyógyszerek mellékhatásaként, illetve fertőzések következtében alakulhat ki.
Amennyiben a székletvizsgálat során magas nátriumtartalmat állapítanak meg, valószínűleg szekréciós hasmenés áll a háttérben, amikor is a szervezet helytelen időpontban szabadít fel vizet a bélben.
Súlyosabb esetben a pajzsmirigy működési zavarai is okozhatják, ezért ajánlott idejében orvoshoz fordulni.